Strasbourg
   
| Strasbourg | Strasbourg történelme | Európai Uniós Intézményei | Strasbourg látnivalói | Galéria | Térkép |
Strasbourg történelme





vilagvarosai.hu on Facebook




1572-es varosterkep

1572-es várostérkép (Foto: Denis Helfer)


A város latin neve: Argentoratum és Germania superior (Felső-germánia) provinciának fontos katonai erődítménye volt. Az ókorban a település helyén egy kelta falu volt, amelynek a neve Argentorate volt. A római időben a várostól északra húzodott a limes. A 4. századtól püspöki székhely. Az 5. század folyamán elfoglalják az alemánnok, a hunok és a frankok is. 496-ban felújították a települést. Klodvig ekkoriban vette fel a kereszténységet a város lakosságával együtt. Ez a város volt az egyik amelyik püspöki székhely volt. A régióban ekkor nagyon kevés volt püspöki városból. A 9. században építették fel a katedrálist. A 13. században már fontos kereskedelmi központ a város.

ovaros

Óváros (Foto: Drumaboy)


1349-ben több mint 100 zsidót küldtek máglyára. 1370 és 1390 között a százéves háború végén rablóbandák érkeztek a városba és sokszor felégették a várost. A 15. században a városban élt Gutenberg János, könyvnyomdász. Ekkor lett Strasbourg nyomdai központ.

ovaros 2

Óváros (Foto: Calips96)


A reformáció már 1518-ban a városba érkezett. 1524-ben már egy templomot is építettek az evangélikusok. 1572-ben V. Károly király harcot indított a protestánsok ellen. 1439-ben felépítették a Strasbourgi székesegyház északi tornyát, amely 1874-ig a világ legmagasabb épülete volt.

szekesegyhaz

Székesegyház (Foto: Robert Scarth)


1618-ban a harmincéves háború kezdetén a város a Német-Római Birodalom része, 1638-ban már Franciaországé lett. 1789-ben a francia forradalom kezdetén a város lakosság 60 000 fő körül mozog. A polgármestert elűzték. 1792-ben Claude Joseph Rouget de Lisle órás itt írt meg a katonáknak egy dalt, amely később a Marseillaise nevet kapta. Ez a dal ma a francia himnusz.

Ill parti hazak

Ill parti házak (Foto: Cédric Puisney)


1770-ben itt tanul Johann Wolfgang Goethe. 1871-ben Németország része lesz a város, 1918-ban kerül vissza Franciaországhoz. 1895-től kezdve a város rohamos fejlődésnek indul. Megépül a vasút. A második világháború idején ismét Németország része, majd visszatér a Francia Köztársaságba.
Impresszum és kapcsolat - Impressum and contact